|
A település gyökerei az Árpád- korba nyúlnak vissza. Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi Vejzetheu (Vejszető) néven. A Sebes-Körös gátak közé szorítását követően és még napjainkban is a fő megélhetési forrás a földművelés és az állattartás. Gazdag lelőhelye ez a vidék a különféle vadon termő gyógynövényeknek. A Holt-Sebes-Körös kiszélesedő medre és ártere az egykori vízi világ flóráját és faunáját tárja a látogató elé. A városban ma közel 8 ezren laknak, infrastrukturális ellátottsága megfelelő.
A település építészeti emlékei közül érdemes megtekinteni a késő barokk stílusú, karcsú tornyú, nagy belső térrel rendelkező református műemlék templomot.
Vésztőn múzeum és művelődési ház őrzi Sinka István költő emlékét, aki a falu határában volt juhász, s itt írta a helybeliek sorsát megéneklő szép balladáit. Szálláslehetőséget a Musli-szigeti Panzió, a Református Ifjúsági Szálláshely és a Sebes-Körös partján lévő Vidra Tanya kínál, az étkezés megoldható két melegkonyhás vendéglőben.
Vésztő-Mágor
A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9−10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti a világon egyedülállóan oly módon, hogy a leleteket a feltárás helyén hagyták, így megtekintése felér egy időutazással. Sikerült kibontani a táj X−XIII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X−XII. században emelték igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim-borpincében állították ki. Az állandó kiállítás a domb történetét mutatja be az újkőkortól a török hódoltság koráig. A Mágori-domb régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll. Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
